Az éghajlatváltozás után az azzal szorosan összefüggő levegőkörnyezeti problémák azok, amelyek szorosabbá tudják fűzni a kapcsolatot a természet- és társadalomföldrajzi kutatások közt. (A hozzám közelebb álló témakörök kapcsán mindenképp.)
Ez a differenciált mintázat jól látható volt a nitrogén-oxidok műholdas méréseiből szerkesztett térképeken, különösen a változásokat bemutatókon. A különbségek okai közt felfedezhetők az eltérő ütemű és szigorúságú kormányzati megszorító lépések, de mi ezeken felül az eltérő természet- és társadalomföldrajzi jellegeket vizsgáltuk.
Másként jelenik meg a légszennyezés egy zárt hegyközi medencében, ahol az áramlások nem szállítják el a kibocsátott szennyezőanyagokat, illetve gyakrabban alakul itt ki, szintén a medencehatással összefüggő hőmérsékleti inverziós meteorológiai állapot is.
Az is jól látható volt, hogy az urbánus térségek lakossága sokkal komolyabb légszennyező terhelésnek van kitéve, de a változások épp ezekben a térségekben voltak a legjelentősebbek.
Ugyancsak eltérő képet mutattak a közép(kelet)-európai államok és régiók, ahol a kezdeti szigorú beavatkozások jelentős kibocsátás csökkenést okoztak, de már az enyhe lazítások is fokozott növekedéshez vezettek. A kormányzati intézkedések enyhülése következtében fellépő visszapattanása a kibocsátásoknak hasonlóan alakult Európa-szerte, de a régiónkban ez fokozottan jelent meg.
Kapcsolódó publikáció:
Varga, Gy., Csávics, A., Szeberényi, J., Gresina, F. (2024). Non-uniform tropospheric NO2 level changes in European Union caused by governmental COVID-19 restrictions and geography. City and Environment Interactions
A szakcikk szabadon elérhető a City and Environment Interactions oldalán: https://doi.org/10.1016/j.cacint.2024.100145
No comments:
Post a Comment