Igen, ideért. Ismeretterjesztő portálok és önjelölt meteorológusok (n>>1M) bejegyzéseiben ott vannak a diagramok és térképek. Igen, beütött az El Niño, 2023 lesz a modern műszeres mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb év és szélsőséges események sora fog végigsöpörni a bolygón. Igen, bőven megvan ennek az esélye. De annak is megvan, hogy épp egy ilyen anomálián keresztül bemutathassuk bolygónk sebezhetőségének és összekapcsolódásainak rendszerét.
El Niño anomália idején a Csendes-óceán trópusi övezetének vize melegebb, mint a sokévi átlag és ez nagyjából 2-7 évente következik be. Hatással van távoli térségek időjárására és számos egyéb természeti-társadalmi és így gazdasági folyamatára is. Így megy ez évezredek óta. Igen, évezredek óta, mivel ez egy döntően természetes mechanizmusok által vezérelt folyamat. De ezekre a szerteágazó hatásokra rá tud erősíteni az éghajlatváltozás és az éghajlatváltozás által már eleve megváltozatott folyamatok garmadája.
Álljon itt ennek illusztrálására a 2022 és 2023 június 14-i állapot:
Azt mondtam természetes folyamat, de mégis biztos sokan úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás (, ami meg ugye antropogén eredetű) eredménye mindez. Na, mondom, hogy miért: (1) nem értenek hozzá: (1a) nem hát, mert nem is tanítottak ilyet; (1b) a földrajz órán nem kell figyelni; (1c) felületes ismeretű szerzők által írt portálokon összemossák a kettőt; (2) az El Niño hatásai felerősödnek a klímaváltozás miatt, így biztos van a kettő között kapcsolat: (2a) igen, hatásai felerősödnek; (2b) igen, eleve melegebb az óceán felszíni vize; (2c) nem, a fő okai teljesen természetes folyamatok eredménye.
Most kapjunk elő egy remek könyvet, itt van, ni: Czelnai Rudolf: A világóceán - Modern fizikai oceanográfia című műve. (Czelnai nevét amúgy is érdemes megjegyezni, mert egy nem csak Magyarországon világhírű meteorológusról van szó, aki bonyolult globális éghajlati folyamatokat közérthetően le tudott írni ebben a könyvében.) Ebben a könyvben olvasható, hogy Pizaro (igen, a Francisco) 1525-ben seregével Piurán, a perui Sechura-sivatag szélén fekvő városon haladt át, ahol leírták, hogy bőségesen sok vizet találtak. Ez az a térség, ahol El Niño időszakban hatalmas felhőszakadások és áradások tombolnak, noha a sivatag peremén található. Erre az eseményre, a levéltári kutakodás során az 1891-ben kezdődő, Limai Tudós Társaság által kezdeményezett vizsgálatok vezettek, melyeket a perui halászokat ért brutális veszteségek okainak feltárása végett indítottak.
Áradások? Halászok? Hol itt a kapcsolat?
Normális esetben.. (Azt, hogy melyik a "normális" időszak, ha El Niño az anomália, nem egyszerű kérdés, mivel az átlagosnál hűvösebb felszíni vízhőmérsékletekkel jellemezhető időszak a La Niña, mely kettőt egy általában rövid "átlagos" vízhőfokú időszak, a La Nada választ el. (Ha a "semmi" az "átlagos" vagy "normális", akkor ennyi erővel az anomália is lehetne az...)) A Másfélfok szerint: "Természetes éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán trópusi területén végbemenő El Niño–Déli Oszcilláció, azaz az ENSO (El Niño–Southern Oscillation) meleg fázisa. (...) Az El Niño spanyol (latin-amerikai) eredetű kifejezés, jelentése „a fiúgyermek”, ami a gyermek Jézusra utal, mivel a jelenség karácsony táján a legerősebb." Az elejével egyetértünk, de a karácsonyi utalás kapcsán jegyezzük meg Czelnai véleményét:
"(...) a kutatók (valószínűleg nyelvi okokból) nem vették figyelembe az El Niño eredeti jelentését. Ugyanis ez a kifejezés, a Carillo [az 1891-ben felkért perui hajóskapitány - megj.: VGy] által megvizsgált folklór szerint, a karácsony táján évente jelentkező (gyenge, vagy erső, vagy akármilyen) part menti meleg áramlatra vonatkozott. Egyes amerikai kutatók azonban az anomáliaesetekre ragasztották rá ugyanezt az elnevezést, és a nemzetközi irodalomban már ez a szóhasználat rögződött. Ez azért zavaró, mert az anomáliahelyzetek kibontakozása nem igazodik a karácsonyi dátumhoz, ahogy a név sugallaná. (...) Jószerivel azt mondhatjuk, hogy a felszíni meleg áramlat csak akkor érkezik karácsony táján, ha szokásosan gyenge, vagyis, ha nincs anomália."
(Abba már végképp ne menjünk bele, hogy ha az El Niño, a kisfiú, Jézusra utal, akkor a La Niña, a kislány, az anti-El Niño...)
Szóval, "normális" esetben a Csendes-óceán trópusi övezetében a feszíni vizek Ausztáliától Dél-Amerikáig viszonylag hidegek, Indonéziában pedig melegek. Ennek hátterében a nagy földi légköri cirkuláció egyik nevezetes szereplője a passzátszél áll. A keleties légáramlások a meleg felszíni vizeket ugyanis a Csendes-óceán nyugati medencéjébe fújják át (szó szerint kibillen az óceán, akár félméter is lehet a szintkülönbség), melynek helyét a mélyből feláramló hideg vizek foglalják el. A szél által hajtott áramlások kiegyenlítésére még tesz egy próbát a nyugatról keletre mozgó csendes-óceáni egyenlítői melegáramlás, de ez jellemzően viszonylag gyenge. Ráadásul a dél-amerikai partok mentén a hideg Humboldt-áramlás is hozzájárul, hogy egy felszálló-víz övezet alakuljon ki. A mélyből érkező víz viszont tápanyagban rendkívül gazdag, és éppen itt fogják a világon a legtöbb halat. Azaz fogták, főleg ha nem jött az El Niño.
El Niño időszakokban ugyanis éppen ez változik meg, a csendes-óceáni egyenlítői ellenáramlás déli ága felerősödik, és kb. a Panamai-öbölnél elérve a partot délre fordul, beékelődik a partvonal és a Humboldt-áramlás közé. (Akár Limáig, kb. 1200 km-rel délebbre is lehatolhat ez a meleg tengervizes anomália.) És kezdődnek a bajok helyben: (1) nincs tápanyagban gazdag hidegvíz-feláramlás; (2) nincs szardella, nincs szardellahalászat; (3) nincsenek tengeri madarak; (4) nincs guanóbányászat.
Néhány számszerű adat: (1) 1965-re Peru halászta le a legtöbb halat a Földön (ebben szerepe volt pl. annak is, hogy a 60-as években csődbement kaliforniai halászflották felszerelését felvásárolták); (2) 1965-ben jött az El Niño és a tengerek tápanyagutánpótlása a harmadára csökkent; (3) szardellák elpusztultak és túlhalászták; (4) kormorán-, szula- és pelikánpopuláció 18 millióról 4 millióra csökkent; (5) Peru fő (!) bevételi forrása, a guanóbányászat ellehetetlenült. Mintegy hét évvel később, újra jött az El Niño és a perui halliszt eltűnt a globális piacról, sok helyen a gabona helyett szóját kezdtek el termeszteni, hogy a kieső fehérjét pótolják. A világszerte fellépő aszályok miatt azonban gabonahiány alakult ki, emberek százezrei haltak éhen (pl. a Száhel-övezetben).
Távoli hatások
A helyi hatások már csupán a gazdasági folyamatok révén is tovagyűrűztek, azonban mindez csak az egyik oldala az érmének. Az El Niño epizódok éghajlati és időjárási hatásai a világ számos pontján kimutathatók; Ausztráliában, Indonéziában és Brazíliában ezeket a hatásokat már korán felismerték, de éppen a Száhel-övezet szárazságai kapcsán szintén megjelentek a korai felismerések. Az, hogy a Csendes-óceán mentén ennek vannak hatásai az elég egyértelmű, lásd a lényegét:
És itt kilépünk már tényleg az óceánból, irány a légkör. Normális esetben a nyugati medence fölött alakulnak ki erős felszálló légáramlatok és itt esik sok csapadék. A perui oldalon leszálló légmozgás van és derült az ég. El Niño idején a felszálló légáramlatok keletre tolódnak, Indonéziában szárazságot, keleten esőket okozva.
A világ számos pontján mutattak, véltek kimutatni összefüggéseket az El Niño és a helyi, regionális időjárási események között, melyek szorossága olykor igencsak megkérdőjelezhető. Az azonban meglehetősen egyértelmű, hogy a globális átlaghőmérséklet mérések adatsoraiban éppen az El Niño évek a legmelegebbek, és a La Niña esztendők hűvösebbek. Az eddigi legmelegebb év, melyet a műszeres mérési éra kezdete óta rögzítettünk, az a 2016-os El Niño év. Az, hogy a La Niña évek mennyire is "hűvösek", arra nem túl jó példák az elmúlt évek. A bolygónk legmelegebb nyolc évéből nyolcat az elmúlt nyolc évben mértük, ebből az elmúlt három La Niña év volt...
A Csendes-óceán méretéből adódóan igencsak fontos szerepet játszik Földük energiaháztartásában, épp emiatt a nagy térségekre kiterjedő pozitív hőmérsékleti anomáliái szükségszerűen hatással vannak a globális hőmérsékletre. Az, hogy a negatív hőmérsékleti kilengései csak annyit tudtak elérni, hogy "majdnem" lettek meleg rekorderek az elmúlt évek... Hát minimum elgondolkodtató.
A klímaváltozás kapcsán még egy pont: a jelenleg kialakulóban lévő El Niño egy olyan állapotban éri bolygónkat, amikor a tengereink felszíni hőmérséklete általánosan (nem csupán a Csendes-óceán trópusi térségében) is szélsőségesen melegnek számít. Az ábrán a 60. szélességi fokok közti tengervizek felszíni hőmérsékletei szerepelnek, külön kiemelve a másodikon az Atlanti-óceánt. A melegedő Atlanti-óceán kapcsán eszünkbe juthat a Holnapután című film... Csak nyugodtan.
No comments:
Post a Comment