A teljes Európai Unió (EU-27) 2019-2021 közti levegőkörnyezeti állapotváltozásait és terheléseit vizsgáltuk, döntően Sentinel-5p műholdas adatok alapján, külön figyelmet szentelve a nitrogén dioxid szintek vizsgálatára, mivel kiindulásként egy főként antropogén forrásokhoz köthető légszennyező alapján szerettük volna bemutatni a COVID-19 szankciók hatásait.
Elemzésre került, hogy mely európai térségek, NUTS-3 régiók és nagyvárosi övezetek tartoznak a legfőbb NO2 kibocsátók közé és mely térségekben történtek a legfőbb változások. Az elkészített kibocsátási térképek alapján szembetűnő, hogy az NO2-kibocsátás jól körülhatárolt, viszonylag kis területekre koncentrálódik. Ezek jellemzően Európa legnagyobb agglomerációi, nagyvárosi és ipari területei. A légszennyezés különböző szintjei által érintett emberek száma - éppen a városi kibocsátási többlet miatt - még aszimmetrikusabbá teszi a képet. 2019-ben az EU-27 több mint 150 millió lakosa élt olyan régiókban, ahol a troposzférában az NO2-oszlop éves átlagos értéke 100 µmol/m2 felett volt, ebből több mint 100 millió lakos élt városi régiókban és mintegy 23,5 millió ember átmeneti régiókban. 2020-ban a 100 µmol/m2 feletti NO2-terheléssel érintett terület csökkenése következtében a 150 millió lakos száma 73,9 millióra csökken. Sajnos 2021-ben 151 millió európai polgár él NO2-szennyezett régiókban. Tipizálásra kerültek a városi-átmeneti-rurális NUTS-3 régiók kibocsátásaik alapján, valamint meghatározásra került a különböző mértékű NO2 szintekkel terhelt és különböző mértékű levegőkörnyezeti változásokkal érintett népesség száma.
No comments:
Post a Comment